Mangroveerdők világa

Szerző: | Ázsia

A mangroveerdők az Egyenlítőtől kb. 30 fok távolságban találhatók északi és déli irányban a tenger és a szárazföld találkozásánál. Ez az élőhely az árapály zónában fekszik, igen kemény életfeltételeket kínálva az itt élő mangrove-vegetációnak és lakóinak. A víz ugyan alacsonyabb sótartalmú, mint a környező tenger a szárazföldről befolyó vízfolyások miatt, de a mangrovefák levelein megjelenik a sómirigyeik által kiválasztott só. A másik kihívás az oxigénben szegény iszap, ezért a fák különleges léggyökérrendszert fejlesztettek ki, amelyek az iszapból tömegesen nőnek ki, és egy kusza, szinte áthatolhatatlan labirintust alakítanak ki, amelyben igen nehezen lehet egy embernek gyalogosan közlekedni.

Nem csoda, hogy az itt élők csónakkal járják a vidéket rákok, halak, tenger gyümölcsei után kutatva, vagy éppen mézet, fát gyűjtve tüzelőnek, vagy az építkezéshez, de növényeket is gyűjtenek gyógyítás céljára. Nem veszélytelen a vállalkozásuk. A mangrove-erdő ugyan fajszegény a növényeket tekintve, de annál gazdagabb az állatvilága. Krokodilok lapulnak a gyökerek között, de piranják számos faja is él a mocsaras területen. Az állatok egy része folyamatosan itt él (rákok, halak, krokodilok, mangrove-gém), de az állatok nagy része csak „ingázó”, táplálkozni jönnek (medúzák, halak, madarak), vagy „bölcsőnek” használják a védett környezetet, amíg meg nem erősödnek a nyílt vízi óceáni életre (cápák, halak, teknősök), vagy biztonságos alvóhelynek használják mint az indiai óriás repülőkutyák.

A mangrove-fák életközösségét rengeteg veszély fenyegeti. Sok befektető csak haszontalan erdőt lát benne, amit ki kell irtani, hogy szállodákat, rák-farmokat, olajpálma vagy egyéb ültetvényeket hozzanak létre a helyükön. Pedig a mangrove-erdőknek hatalmas szerepük van a partvonal védelmében. Egyrészt elég szeles a terület a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedéséből következően, de jól védi a szárazföld partvonalát a kialakuló viharoktól is. Másrészt jó szolgálatot jelent a cunamik okozta károk ellen is. Sajnos 2004. december 26-án Thaiföldre lecsapó cunami okozta hatalmas hullám azért tudott akkora pusztítást okozni, mert ekkorra Thaiföld mangrove-erdőinek 87 %-át már kivágták.

Fontos az erdő abból a szempontból is, hogy a gyökerek között felhalmozódó iszapban sok, a százazföldről bekerülő szennyező anyag szűrődik ki, és a gazdag alga, baktérium, gomba fajok bontogatják le szervetlen anyaggá, vagy éppen sejtjeikben végleg kivonják a vízből ezzel sok állatot megvédve a pusztulástól.

Szerencsére az emberek sok helyen védelmük alá vették ezt az életközösséget, és sok része már UNESCO védelem alá is tartozik.