A Három-szurdok-gát a Jangcén

Szerző: | Ázsia, Kína

Kínában 1600 folyónak a vízgyűjtő területe haladja meg az 1000 km2-t, közéjük tartozik a Jangce is, földünk 3. leghosszabb folyója. A Jangce kínai nevén, a Chang Jiang, vagyis Hosszú folyó az ország leghosszabb folyója is egyben. A Himalája bércei között ered, 6300 km-t tesz meg a Kelet-kínai- tengerig. A folyó több szakaszán magas hegyek között hömpölyög, néhol 100 m-re szűkül össze a völgye. Az egyik legismertebb szűkülete a Három-szurdok, amelyben a hajókat a folyásiránnyal szemben a falba bevágott ösvényeken kulik húzták még az 1900-as években is. Akár 40 napig is tarthatott az utazás a három szurdokon keresztül, a 8 napos ellentétes irányú hajózással szemben.

A Három-szurdok alatt kezdődik a Kínai-alföld. A Jangce-völgye és alföldi területe sűrűn lakott, több 100 millió ember él területén és dolgozik főként a mezőgazdaságban. Az ország rizstermelésének 70 %-a terem itt.

A Három-szurdok-gát megépítése hatalmas beruházás volt, 10 évre tervezték megtérülését. A 2,3 km hosszú és 185 m magas gátba 27,2 millió m3 betont és 463 000 tonna acélt építettek bele. A gátfal mögötti területről a víztározó megépítése miatt 1200 települést és lakóit, közel 1 millió embert telepítettek ki, 632 km2, részben mezőgazdasági területet árasztottak el.

A gátat több lépcsőben adták át, az alapkőletétel 1994-ben volt. Vajon mi indokolta e nagy beruházás létrejöttét. A Jangce vízjárása ingadozó, a vízszintjét alapvetően a tavaszi hóolvadás és a nyári monszun határozza meg. A gát megépítésének egyik célja a szélsőséges, akár 20-25 m-es vízszint ingadozás szabályozása. A kialakított víztárózóban áradások idején visszatartják a vizet, majd a korábban kisvizes időszakban több vizet engednek a gát alatti szakaszra, így megakadályozza árvizek pusztítását és a korábbi kisvíz idején is lehetővé válik a hajózás és az öntözés. A belső területek, így például a Szecsuáni-medence fejlesztése is felgyorsult, mert a hajón történő áruszállítás megnövelésével és biztonságosabbá tételével csökkentették a szárazföldi áruszállítás volumenét és így 25 %-kal olcsóbb lett a szállítási költség. A Jangce áruszállítási kapacitása hatszorosára növekedett. A gátba helyezett 32 turbina összteljesítménye 22 500 MW, ezzel a föld legnagyobb teljesítményű vízerőműve. Kilenc tartományt és két nagyobb várost látnak el innen villamos energiával. Az így megtermelt energia lehetővé teszi több szénnel működő hőerőmű bezárását, így kevesebb lesz az üvegházhatású gázok kibocsátása, több millió tonnával kevesebb por kerül a levegőbe, és a savaseső kialakulásának lehetősége is jelentősen csökken.

Azonban problémák is jelentkeztek a gát építése során. A tározó üledék csapdaként működik, a Jangce által szállított hordalék nem jut el a mezőgazdasági területekre, a terméshozamok csökkennek, a Jangce deltájának épülése leállt. Az áramlási viszonyok és a vízhőmérséklet változása, a hajóforgalom növekedése miatt a folyó élővilága veszélybe került. A folyami delfinek szinte eltűntek a folyó ezen szakaszáról. Az erdők és állataik is áldozatul estek a hatalmas táj átalakításnak, élőhelyük elvesztésével.