A Holt-tenger körül utazgatva egy hatalmas, meredek oldalú hegy vonja magára az emberek tekintetét. Szinte hívogat a megmászására, hogy aztán a tetejéről gyönyörű panoráma táruljon a szemünk elé a Holt-tenger felé. A Szír-Arab-árok pereméről a hátravágódó időszakos vízfolyások vágtak le szigethegyeket, mint amilyen a Maszada is. Közel 400 méteres relatív magasságával és a lapos tetejével szinte kínálta a lehetőséget erődök kialakítására. A régészeti ásatások a mai napig tárnak fel újabb és újabb épület-romokat. Ezek közül az egyik leghíresebb Júdea királya, Heródes (Kr.e. 37 – Kr.u. 4.) által építtetett kastélykomplexum, és katonai tábor. Gyönyörű freskók, mozaik töredékek maradtak az utókorra, illetve a hegy tetején fürdő-maradványokra is bukkantak. Egy igen száraz, sivatagi környezetben, ami a Holt-tenger környékét jellemzi, nehéz elképzelni, honnan szerezhették a vizet az emberek a fürdők használatához.
A vádik vizét fogták fel és vezették el a ciszternákba, de a hegy tetején a ritkán leeső csapadékot is összegyűjtötték a sziklába vájt medencékbe, így akár 40000 m3 vizet is tudtak tárolni. A jeruzsálemi templom feldúlása után Kr.u. 66-tól zsidó zelóták költöztek be az elhagyott épületekbe, az egykori palota berendezéseit eltávolították, hogy a családok a gyerekeikkel beköltözhessenek. Az emberek a római katonák elől menekülve csak időlegesen találtak védelemre a szigethegy tetején. A római katonák tábort vertek a hegy lábánál, és próbálták kiéheztetni a menekülteket. Majd kétéves ostrom után a katonák földből és fából rámpát kezdtek építeni, hogy feljuthassanak a tetőszintre. Ezt látván az ellenállók, közel 960 férfi, nő, gyerek, drámai elhatározásra jutottak, eldöntötték, hogy nem szeretnének a rómaiak kezére kerülniük, és rabszolgaként leélni az életüket. Ezért tömeges öngyilkosságra szánták el magukat. Kivételt ez alól csak öt gyerek és 2 nő képezett, akik a ciszternákban kerestek menedéket, és akik beszámolójából értesült az utókor a vértanúságról. Mindez Kr. u. 73-ban történt.
Ma is sokan zarándokolnak el a hősiességet, bátorságot szimbolizáló helyre. A kréta mészkőből, dolomitból, márgából felépülő rétegek között megbúvó épületromok, zsinagóga maradvány mai napig újabb részletekbe engednek bepillantást mind a régészeknek, mind az odalátogató turistáknak.
