Ki ne nézné kíváncsian az óriáspandákat, amint majszolják a bambusz rügyet, vagy a kicsik játszanak egymással?
Erre többek közt Csengtu városában van lehetőség, ha valaki ellátogat az Óriáspanda Kutató és tenyésztőbázisra. Ez a központ fontos feladatának tartja az óriáspandák életének megismerését, védelmüket, oktatást is szerveznek, tudományos munka is folyik a veszélyeztetett faj védelmében, és persze nem utolsó sorban turistákat, látogatókat is fogadnak igen nagy számban.
Az óriáspandák eredeti lakhelye a szubtrópusi bambuszerdők, akár 2600-3500 méter magasan is élnek pandák, ahol az évi átlaghőmérséklet 20 °C körül alakul.
A pandák 90 %-ban bambuszt fogyasztanak, a rügyét, levelét és a szárát. A rügynek van a legnagyobb tápanyagtartalma, amiből naponta akár 20 kg-ot is megesznek. Mivel a bambusz-lakoma főként szénhidrátot tartalmaz, ezért a természetben mézet, rovarokat, gyökereket, gombát is fogyasztanak, a kutatóbázison gyümölcsöt, nyomelemeket, vitaminokat, és kukoricából, szójababból, búzából, rizsből készült ún. pandakenyeret kapnak. Nagy busa fejük oka az erős állkapocs, amibe a bambusz elrágására alkalmas nagy őrlőfogak mélyednek, és a rágáshoz szükséges izmok tapadására is szolgál. A mancsukon álhüvelykujj alakult ki, hogy segítse őket a bambusz megragadásában. A tápcsatornájukon hamar áthalad az emészthetetlen anyag, naponta akár 40-szer ürítenek. Az óriáspandák kb. 2,5 millió éve lettek főként növényevők.
Sajnos az erdőket kivágják, ültetvényeket létesítenek a helyükön, így egyre zsugorodik a pandák élettere is. Ezért is fontos védelmi zónákat kialakítani az állatoknak.
A pandák főleg szürkületben (reggel, este) aktívak, a nap java részét a felnőtt egyedek evéssel és pihenéssel töltik. A nőstények territóriumot alakítanak ki, amelyet szagokkal jeleznek. A sziklákra kent illatanyagok megmutatják az állatok szexuális állapotát, életkorát, dominánságát. A szagállomásokkal kijelölt terület segíti a pandák közötti verseny elkerülését.
A pandák szaporodása elég érdekes. Évente egyszer termékeny, a párzási idő tavasszal van. A vemhességi idő 95-160 nap, attól függően, hogy milyenek a természeti feltételek. A pandamama sokszor ikreket ellik, de csak az egyiket, az erősebbnek ítélt kölykét tartja meg, és neveli fel. A pandaközpontban egy Mei Mei névre keresztelt pandamama felnevelte mindkét bocsát. 1990-ben egy Qing Qing nevű anya 2 bocsot ellett, és a csegtui pandaközpontban sikerült mesterséges táplálással életben tartani a bocsokat először a világon.
A pandamama teje kevés, de elég zsíros. A kicsik súlya 90-130 gramm, a legkisebb az összes nagytestű emlős között. Az utód rózsaszín bundaszínnel születik, szürke színű lesz, majd megjelennek a fekete foltok is. Az apró eltérésekről ismerik fel egymást.
Az óriáspandák igen intelligens állatok, hamar tanulnak, kiismerik a gondozóik testbeszédét.
Régen a kínai kormány sok pandát adott diplomáciai ajándékba, 1984-től azonban nem ajándékoznak állatot, állatkerteknek is csak kölcsönzik az egyedeket, Kína tulajdonában maradnak.
Az óriáspanda a WWF szimbóluma, nem véletlenül. A települések létrehozása, betegségek (kutyáktól főleg), éghajlat változás, orvvadászat veszélyezteti a bumfordi állatokat. Ha a pandák védelem alá kerülnek a bambuszerdőkben, akkor az erdő lakói (pl. hópárduc) is nyugodtan élhetik mindennapi életüket.
A fotókat Vasváry Kinga készítette.
