Iszapvulkánok

Szerző: | Azerbajdzsán, Ázsia

Földünk különös jelenségei az iszapvulkánok, amelyek sok felé előfordulnak, de a legnagyobb sűrűségben Azerbajdzsán területén találkozhatunk velük. Azerbajdzsánban több mint 300 iszapvulkán ismert. A hagyományos vulkánoktól eltérően nem lávát ontanak, hanem iszap, gázok és víz keverékét hozzák a felszínre.

Az iszapvulkánok kitörései során a folyékony anyag felszínre jutása változatos lehet a lassú, folyamatos áramlástól a hirtelen, robbanásszerű kitörésekig. A kitörés helyén felépülhetnek látványos, nagy méretű kúpok vagy lapos kráterszerű formák, amelyekből hosszúkás csatornák vezetik el a feltörő anyagot. A legtöbb iszapvulkán kőolaj- és földgázmezők környezetében alakulhat ki.

Azerbajdzsán legismertebb iszapvulkánjai az Abşeron-félszigeten és Gobusztán területén helyezkednek el. A Keyraki egy gyakran kitörő iszapvulkán az Abşeron-félszigeten, Bakutól 12 km-re északra. Kupola alakú kiemelkedés, kis kráterrel, abszolút magassága 146 m, relatív magassága 116 m. Első ismert kitörése 1824-ben volt, azóta 17 alkalommal tört ki. Valamennyi kitörést földalatti dübörgés, robbanások kísértek. A kilövellt anyag 15-40 m magasra emelkedett. A Keyraki iszapvulkán 2001 júniusában egy évtizednyi nyugalom után erőteljes kitörést produkált. 2002. február 28-án éjszaka újabb viszonylag gyenge kitörés történt. Legutóbbi kitörése 2017. június 12-én volt. A kitörés során felszínre került iszap mintegy 3,5 hektáros területet borított be két folyási nyelven. A kitörés során kiömlő, majd megszilárduló anyag vastagsága a kráterzónában körülbelül 3 méter, a széleken 0,2-0,3 méter volt.

A fotókat dr. Mari László készítette.