Yanar Dağ az égő hegy

Szerző: | Azerbajdzsán, Ázsia

A tűz is válhat a Világörökség részévé, ha éppen egy hegy lábánál ég már jó pár évtizede! A tűz tette lehetővé először az emberek számára a melegedést, világítást, főzést, vadállatok távoltartását, használati tárgyak, a vadászatot megkönnyítő fegyverek készítését.

Vannak a Földön olyan helyek, ahol a felszín alól természetes módon feltörő metán begyullad, és égő fáklyaként lobog. Ilyen hely Azerbajdzsánban az Apseron-félszigeten a Yanar dağ, amely elnevezés maga is égő hegyet jelent.

A tektonikus törések mentén, a homokkő hasadékokon keresztül tör fel a metán, amely kb. 10 méter szélességben ég igen nagy lánggal. Ma látogatóközpont épült fel körülötte. Ahogy közelítünk a magasra törő lángokhoz, már több lépés távolságból lehet érzékelni az igen erős melegítő hatását.

Már az ókortól kezdve írtak utazók, kereskedők fel-fellobbanó lángokról ezen a környéken. Nem véletlen, hogy a „tűzimádóknak” nevezett zoroaszter vallású emberek megvetették a lábukat ezeken a helyeken, és így nem csoda, hogy Yanar dağ is szent hellyé vált.

Az „égő hegy” mostani tüzét a legenda szerint egy nemtörődöm pásztor szította az 1950-es években, aki cigarettára szeretett volna gyújtani, és egy hegyoldalt borított lángba. Sem eső, sem szél azóta sem tudja eloltani a lángokat, amelyek addig fognak égni, ameddig metán utánpótlás érkezik a töredezett rétegeken keresztül. Ezt siettetheti a fölgáz kitermelés, amely oly sok természetesen feltörő lángnak vetett véget.