Jordánia bővelkedik UNESCO Világörökségi helyszínekben, sétálhatunk többek közt elhagyott nabateus városban, Petrában vagy meglátogathatjuk azt a helyet a Jordán folyónál, ahol János keresztelkedett. Azonban különleges földrajzi élményt a Rum vádi felkeresése jelentheti. Különleges sivatagi környezet fogad minket amikor megérkezünk. A hegyekkel, dombokkal tagolt területen kialakult vádiban csodálatos homokformákkal, bizarr sziklaalakzatokkal, kőhidakkal, sziklarajzokkal ismerkedhet meg az idelátogató turista. Itt emelkedik Jordánia legmagasabb pontja is, az 1854 méter magas Dzsebel Um Adámi. Aki a vádi bejáratáig eljut, eldöntheti, hogy hogyan szeretne bemerészkedni a hol szűkebb, hol egészen kiszélesedő vádi „világába”. Lehet gyalogosan, bár ez igen fárasztó, és időigényes. Lehet tevéket bérelni. Az arab tevék a legmagasabbak a Földön a maguk 2 méterével, de a széles patájuk segítségével biztonságosan közlekednek a homokban.
Ha jól megitatták őket, akkor akár napokig kibírják a Rum vádi igencsak tikkasztó melegében. Érdemes a fejet és a testet is betakaró öltözettel védekezni a nagyon erős, a kőzeteket is „megrepesztő” napsugárzás ellen. Mehetünk terepjárókkal is, amelyeket szintén az itt élő beduinok üzemeltetnek, így jutva biztos jövedelemhez ebben a kietlen, növények termesztésére nem, csak teve vagy kecsketenyésztésre alkalmas területen. Érdemes a tájat jól ismerő helyit felfogadni, így a sziklákra felkapaszkodva, felülről is megcsodálhatjuk a mesés tájat, illetve naplementében elvisz olyan helyre, ahol meghallgathatjuk a „sivatag zenéjét”, amely furcsa zajt a kőzeteket felépítő ásványok eltérő összehúzódása okoz, amikor csökken a levegő, így a kőzetek hőmérséklete. A vádit szegélyező hegyoldalak homokkőből épülnek fel, a szél a felkapott homokkal hihetetlen formákat vés a puhább rétegekbe. A vádiban a szél néhol hatalmas homokdűnéket épített fel, amelyre felkapaszkodva akár a Vörös-tengerig is ellátni, vagy a nem messze fekvő szaúdi határig. A Rum vádi igazi kincseinek számítanak a sziklarajzok is, amit a völgyet 12 ezer éve benépesítők, vagy a kereskedelmi céllal erre járó karavánok emberei karcolták, „gravírozták” bele a homokkő sziklákba. Sok rajznak nem tudják még a jelentését, lehet, hogy vallási okból, jelzésre, „újságnak”, vagy csak dekorációnak használták. Az biztos, hogy már legalább 25 ezer rajzot találtak, amelyek ma mesélnek nekünk például egykori itt élt állatokról (hiéna, oryx, oroszlán), éghajlatváltozásról, vízforrások titkos helyéről, de sajnos arról is, hogy sok vandál ember van, akik manapság is igyekeznek tönkre tenni a világ egyik legnagyobb „szabadtéri könyvtárát”. A gyönyörű vádi sok filmest csalogatott ide filmforgatás céljából. Volt a vádi Mars bolygó díszlete (A Vörös bolygó, Az utolsó napok a Marson, Marslakó), de egy képzeletbeli sivatagos bolygó helyszínéül is szolgált (Star Wars, Dűne), és Aladdin is megfordult itt, de csak a film kedvéért. Az Arábiai Lawrence filmnek pedig autentikus helyszínt adott, hiszen az angol katona, író a Rum vádiban alakította ki egyik hadiszállását, amelynek ma már csak egy kicsiny épületrom állít emléket.
