A mecset elnevezése az arab maszdzsid szóból származik, és jelentése: „a leborulás helye”. Az imádság helye egy széles, általában kupolával záródó terem, amelyhez sokszor nyitott udvar is kapcsolódik. A mecsetek jól ismert tartozéka a minaret, ahonnan a hívőket szólítják imára. Mielőtt belépünk a mecset udvarára, cipőnket le kell venni, és a nőknek a vállukat, fejüket kendőbe kell burkolni, de a térd sem lehet szabadon a férfiak esetében sem. Az esetek többségében az udvaron találjuk a rituális mosdásra szolgáló kutat, ahol a hívők a lábukat, karjukat, fejüket megmossák ima előtt. A mecset belseje egyszerű, nincs oltár, csak a Mekka irányát jelző mihrábnak nevezett falban lévő mélyedés. A padlót szőnyeg borítja, amit sokszor egy darabbá szőnek meg a nők a mecset falainak elkészülte után. A szőnyegre borulnak le az imádkozók, fejük a padlót érinti. A mecset tartozéka még a minbár, a pulpitus, ahonnan a prédikációk hangzanak el, vagy éppen innen jelentenek be fontos eseményeket. A mecset belső díszítéséhez csempéket, geometrikus motívumokat, és sok feliratot használnak.
A feliratok arab nyelvűek függetlenül attól, hogy a mecset milyen nyelvű országban épült. A kalligrafikus írással többek között Mohamed próféta, Allah nevét írják fel a Koránból vett idézetek mellett. A péntek a fő ima napja, ezért a település legfontosabb mecsetét „Pénteki mecsetnek” is nevezik. A mecsetbe ima alatt csak muszlimok léphetnek be, de a nők és a férfiak szigorúan elkülönítve imádkozhatnak. A nők menstruáció idején nem léphetnek be a mecsetbe, mert tisztátlannak tartják ilyenkor őket.
A mecsetben a hívők szívesen ücsörögnek, hűsölnek a nyári forróságban. Emellett a mecset már kezdetektől fogva nem pusztán az imádság helye volt, hanem a tanításé is, ahol gyerekeket, felnőtteket is oktatták a hit alapjait, kötelességeit. Később a tanulást szolgáló épületrészek különváltak a mecsettől madrasza („a tanulás helye”) néven.
A mecsetek tetején lévő félhold későbbi keletű, először díszítőelemként használták (szöveteken), illetve fontos volt számukra a Hold megfigyelése, mert a változása jelentette például a Ramadán kezdetét. Az oszmán-törökök zászlóján jelent meg a török félhold, és lassan az iszlám világ szimbóluma lett.
