Sziklamecset, az iszlám vallás szentélye Jeruzsálemben

Szerző: | Ázsia, Izrael

A Sziklamecset aranyló kupolájával Jeruzsálem egyik szimbóluma. Az épület és környéke a Mekkai nagymecset és a Medinai mecset után az iszlám világ harmadik legfontosabb szent helye, amely a Templom-hegyen áll. Mikor Kr. u. 638-ban elfoglalták a muszlimok a várost, akkor Omar kalifa maga szedett össze egy halom követ egy kosárba, és a teret az imádság szent helyévé nyilvánította. Itt épült fel a nyolcszögletű, kettős kupolával fedett mecset. Az elnevezése abból adódik, hogy a 30 méter magasan lévő kupola alatt egy nagy, megmunkálatlan szikla áll, amelyet szentként tisztelnek mind a zsidó, mind a keresztény és az iszlám vallásúak egyaránt. A szentként tisztelt szikla a Moria- vagy más néven Templom-hegy egy darabja, ahol Ábrahámnak Isten parancsára fel kellett volna áldozni a fiát, Izsákot, de ezzel a kéréssel csak próba elé állította Isten Ábrahám hitét, és Ábrahámnak elég volt egy kost áldoznia. Az iszlám vallásúak szerint Ábrahámnak Izmaelt, a Hágártól született első fiát kellett volna feláldoznia Izsák helyett. 

Nagy jelentőséggel bír ez a szikla azért is, mert Mohamed próféta, az iszlám mitológia isteni lényén, a burakon (szárnyas lószerű lény, amely egy éjszaka alatt Mekkából Jeruzsálembe repítette Mohamedet) innen dobbantott fel a mennyországba, hogy megkapja Allahtól a kinyilatkoztatásokat a földi küldetéséhez. Állítólag a patanyomok is látszanak a sziklán. Ma is sok zarándok látogatja meg a templomot, az iszlám hívők a Templom-hegy déli oldalán lévő al-Aksza mecsetben végzik mindennapi imájukat. Mohamed próféta azt vallotta, hogy Jeruzsálemben éltek az őt megelőző próféták, és egy ideig nem Mekka, hanem Jeruzsálem volt az ima iránya.