Ojos del Salado, Földünk legmagasabb tűzhányója

Szerző: | Argentína, Chile, Dél-Amerika

Ez a vulkán földünk legkülönlegesebb helyeinek egyike. Az Andokban, a Puna de Atacama fennsíkjából emelkedik ki Földünk legmagasabb tűzhányója. Egészen 6893 méter magasra kell feltúráznunk, ha a csúcsát kívánjuk meghódítani! Ugyan van még két jelentkező a legmagasabb vulkáni címre, az ecuadori Chimborazo 6272 méteres magasságával csak akkor győzhetne, ha a magasságát a bolygónk középpontjától számolnánk, a Hawaii-szigetek Mauna Kea tűzhányója 9000 méteres magasságát az óceán aljáról mérték, a tenger felett csak „szerény” 4205 méterrel emelkedik ki.

Egyszóval a magassági rekordot az Ojos del Salado szunnyadó vulkánja tartja, amelynek utolsó nagyobb kitörése több mint 1300 évvel ezelőttre tehető, bár 1993-ban egy kis hamuszórással adott hírt magáról. Ez egy 1,2 millió évvel ezelőtt keletkezett rétegvulkán, lávadómokból és lávafolyásokból épül fel. A vulkán kőzetanyaga főként dácit. Hóborítást időszakosan láthatunk rajta, de a hó a száraz levegő miatt hamar elszublimál.

A vulkán sokáig rejtegette csúcsát, csak 1937-ben hódította meg két bátor és elszánt lengyel hegymászó, Jan Alfred Szczepanski és Justyn Wojsznis. Magyarok 2010-ben álltak először a csúcsán. Vannak, akik különböző magassági rekordokat szerettek volna itt elérni, valamilyen közlekedési eszközzel. 2007-ben a német Matthias Jeschke csapata Jeep Wranglerrel kapaszkodott fel a hihetetlennek tűnő vállalkozással egészen 6646 méteres magasságra a vulkán oldalán, de nem örülhettek ennek a kiváló teljesítménynek a rekorderek sokáig, mivel egy chilei megszállott csapat két héttel ezután egy átalakított Suzuki Samurai terepjáróval 6688 méterig tudott feljutni. Matthias Jeschke 10 fős csapata 2019. december 13-án két Mercedes-Benz Unimog teherautóval még ennél is 6 méterrel magasabbra, 6694 méterre jutott fel. A motorosok 6371 méterrel tartják a rekordot, de Manu Bustelo mountain bike-os teljesítménye egyenesen hihetetlen, miszerint 2013-ban felvitte biciklijét, és a csúcs sziklafalának tövéből, 6800 m-ről 5100 méterig ereszkedett le vele.

Mielőtt azt hihetnénk, hogy ezek a rekordok, és a csúcs megmászása könnyen teljesíthetők, nagyot tévednénk. Eleve több napos, akár hetes aklimatizációs túrák, jó testi kondíció nélkül nem lehet a csúcsrégióba feljutni, hiszen az oxigén-hiány nagyon megterheli a szervezetet, és nehézzé teszi a mozgást. A nagy magasságban hamar jelentkezhetnek a hegyi betegség tünetei is, mint a fejfájás, szédülés, étvágytalanság, álmatlanság, feledékenység, fáradtság, rossz közérzet, szapora légzés, hányás, súlyosabb esetben a tüdő- és agyödéma, öntudat- és eszméletvesztés. A nagy magasság mellet az extrém időjárási viszonyok is megnehezítik az ebben a magassági régióban tartózkodást. Az erős, viharos erejű szelek (az eddig itt mért legerősebb szelek meghaladták a 400 km/órát), az alacsony, fagypont alatti hőmérséklet nyáron is. A legközelebbi vízvételi hely is legalább 200 km-re található! Itt húzódik Földünkön legmagasabban a hóhatár, azaz húzódna, ha a vulkán elérné a 7000 métert!

Egy magyar kutatócsoport Nagy Balázs vezetésével 2012-ben indított el egy egyedülálló kutatást a vulkán 4200-6893 m közötti régiójában, ahová letelepített műszerekkel vizsgálják az örökfagy változását, ezáltal a globális felmelegedés hatásait. Egy-két évente a kutatók leolvassák, majd feldolgozzák a mért adatokat, és így figyelemmel kísérhetik környezetünk alakulását, és így sikerülhet megérteni a klímaváltozás következményeit is.