A természet és az emberek együttes munkájával gyönyörű „sziklaváros” jött létre Törökországban. Bár a Bibliában is említik a helyet, Péter apostol levelet intézett Kappadókia lakóihoz, sokáig ez a vidék felfedezetlen volt a világ előtt. A táj mesebeli, csupasz kúpok hihetetlen változatos formában és nagy számban és színben meredeznek az ég felé. Egyik-másik kősapkát visel a tetején, amelynek fontos szerepe volt a kúpok formáinak alakulásában is, hiszen a keményebb kőzetből álló „kősapka” védte meg a lepusztulástól.
A kúpok építőanyagát főként egy 3916 m magas tűzhányó, az Erciyas dag szolgáltatta, amely kitöréseinek eredményeként nagy vastagságban tufa és ignimbrit rétegek rakódtak le a hegy környékén. A folyóvízi erózió, a szél, a csapadék leöblítő munkája eredményeként alakultak ki a kőzetminőségnek megfelelően a bizarr oszlopok, kúpok és egyéb bizarr formájú képződmények. Az embereket ez a különös táj nemhogy elkergette, inkább vonzotta, és sokan lakóhelynek választották mind a mai napig. Az első lakásokat valószínűleg Kr.e 4000 táján vájták ki a jól faragható kőzetbe. Az itt letelepedő szerzetesek templomokat, kolostorokat (cellákkal, ebédlővel) is kialakítottak a sziklákban. A korai keresztények itt találtak menedéket üldözőik elől, sokan ezért a felszín alá épített „városokban” laktak. A IX-XII. században épült bizánci templomok falát igen élénk színű freskók díszítik, ez volt annak idején a szegények Bibliája. A hívők képregény-szerűen ismerkedtek meg a Biblia történeteivel. Sajnos sok festményen látszik rongálás nyoma, ami a képromboló mozgalmakhoz (III. Leó pápa) és az iszlám hívőkhöz köthető, akik az arcok egy részét semmisítették meg.
Ma is a török családok közül sokan laknak a saját maguk által készített vagy a felhagyott és újra hasznosított üregekben. Mások raktárnak, istállónak, pincének használják a kedvező mikroklímával rendelkező helyiségeket. A nyári nagy forróságban vagy éppen a téli hidegben kiváló a környéken termesztett zöldségek, gyümölcsök, szőlő, illetve bor tárolására. Ma már egyre több szállodát is berendeznek a „tündérkéményeknek” nevezett szikla-labirintusban.
