A kávé a Föld egyik legkedveltebb itala. Talán sokan nem is sejtik, hogy a kávé őshazája az Etióp-magasföld területe. A cserjeként nevelt kávéfa nem szereti a túl sok napfényt, de ásványi anyagokban gazdag talajon terem csak megfelelően. Az Etióp-magasföld ezért ideális termőhely, hiszen a vulkáni kőzeten, a bazalton kiváló talaj képződik számára.
A legenda szerint az Etióp-magasföldön élt Kaldi nevű pásztor észrevette, hogy amikor legeltette kecskéit azok egy cserje bogyóit rágcsálták, és utána egészen virgoncak lettek, alig aludtak az este. A pásztor megirigyelte az állatai jókedvét, megkóstolta a kávészemeket, és magán is tapasztalta élénkítő hatását. Elmondta a tapasztalatát egy szerzetesnek, aki aztán társaival fogyasztotta az igen hosszadalmas, több órás kopt keresztény vallási ceremóniák előtt. És ez történt a Kr.u. 800-as években, ha igaz….
A kávéivásnak Etiópiában egy igazi szertartása alakult ki. Ez egy olyan hagyomány, amit nem (csak) a turisták kedvéért csinálnak, hanem a legszegényebb településen is találunk kávézót, amely ugyanolyan rituálékkal főzi a kávét a vendégeinek, mint a legdrágább hely Addis Ababában, a fővárosban. Sőt, az otthonokban is kávéceremóniával tisztelik meg a vendégeket, vagy egy iskolai hivatalos adományozás miatti látogatás során is ezzel fogadták iskolánk tanárait és diákjait.
Hogyan is történik a ceremónia?
A szertartást egy sámliszerűségen ülő hölgy vezeti, aki egy előtte lévő kisasztalra helyezi a jellegzetes alakú kis kávés csészéket. Az asztalka környezetét beszórják frissen levágott fűvel, akárcsak a lakó kunyhók padlóját is, vagy a tanári padlóját iskolai küldöttségünk fogadásánál. Egy kis edényben tömjént gyújtanak meg, amely illatával pillanatok alatt belengi a teret, és amit csak a friss kávéillat fog felülmúlni. (Sokszor használtak tömjént a levegő egészségesebbé tételére is pl. a templomokban is). A jól megmosott kávészemeket egy serpenyőbe vagy egy fém lapra teszik, és megpörkölik faszénen. Majd az edényt a hölgy körbeviszi, megszagoltatják a vendégekkel, ez amolyan minőség ellenőrzés, vagy éppen a jó minőséggel való „dicsekvés” lehetett régen, ma a turistáknak akarnak „étvágyat” kelteni a kávéiváshoz. A pörkölés az egyik legfontosabb része a kávékészítésnek, hiszen ezt lehet elrontani például a kávészemek túlpörkölésével… Sokszor éri kritika az etióp kávét, amely nem a rossz minősége miatt van, hanem az elkészítés módja miatt. De térjünk vissza a szertartáshoz! A megpörkölt szemeket egy mozsárban hagyományosan, kézi erővel mozsártörővel megtörik, összezúzzák, miközben egy kancsóban vizet forralnak. Majd beleteszik a kávét a forróvízbe, és azzal forralják tovább. Majd a kikészített csészékbe öntik a kávét.
A helyiek legtöbbször üresen, vagy sóval isszák, a cukorral ízesítés csak a turisták látogatása után kezdett elterjedni. A nem túl erős kávét a helyiek reggel és délben isszák, 3-3 csészével.
Etiópiában a szegényebb vidékeken a kávébab héjából is főznek egy igen híg italt, de a Ramadan idején, a böjt időszakában is héjból készült kávét isznak az iszlám vallásúak pl. Jemenben.
Ugyan a kávé termesztés őshazája Etiópia, de a pörköléssel történő kávéivás valószínűleg Jemenből származik. Innen került a kávé Mekkába, ahol sorra nyíltak a kávéházak a zarándokok számára és örömére. Ők hamar elvitték a kávé hírét szerte a világba….
