Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.
Egy kör alakú épület, amelybe egy főkapun mehetünk be. Helyi anyagokból építették, kőből és gipsz vakolatból. A tökéletesen tervezett épület három szintes. Belsejében kis cellák, kamrák nyílnak, eredetileg 114, amely egy szimbolikus szám. Az alsó szint egy kissé a földbe van mélyítve, és az oliva olaj raktározására szolgált. A felsőbb szintek kis kamráiban gabonát, gyümölcsöket, bort helyezhettek el. A helyiségek más-más családokhoz tartoztak, és ajtóval zárták le. Ha belépünk a kis terembe az akár 45 °C fokos melegből, nagyon kellemes klíma fogad, amely alapja volt a termények tartósításának is.
A vastag falak nemcsak a megfelelő hőmérsékletet szolgálták, hanem mint ahogy a magtár neve is mutatja, erődként is szolgált. Támadáskor ide menekülhetett a berber közösség. Ilyenkor a kamrákban is lakhattak, nemcsak az udvaron. Azonban az emberek életét nemcsak közvetlenül mentette meg a magtár, hanem ezen a nehéz megélhetésű területen minden élelemre szükség volt, és itt elhelyezve a becses terményeiket megvédhették a szélsőséges időjárástól, állati kártevőktől.
